A műanyaghulladék alakulása napjainkban – innovatív megoldásokat vár a Startup Plastic Surgery program

Bár a műanyagnak kétségkívül számos értékes felhasználási területe van, az elmúlt évtizedekben az egyszer használatos műanyag termékek rabjaivá váltunk, ami sajnos súlyos környezeti következményekkel jár. Összességében a gyártott műanyagok felét egyszeri használatra tervezték. Világszerte percenként egymillió műanyag palackot vásárolnak, évente pedig akár öt billió műanyag zacskót használnak el. A műanyagok és a mikroműanyagok ma már mindenütt jelen vannak, negatívan befolyásolva a környezetet és az emberi egészséget.

A műanyaghulladék globális szinten

De hogyan is jutottunk idáig és merre tartunk globálisan? Nézzük meg közelebbről a UN Environment Programme adatait egy kis történelmi áttekintésen keresztül.

• Az 1950-es évektől egészen az 1970-es évekig csak kis mennyiségű műanyagot gyártottak (körülbelül 1,5 millió tonnányit világszerte), aminek eredményeként a műanyaghulladék viszonylag kezelhető volt.
• Az 1970-es és 1990-es évek között azonban a műanyaghulladék-termelés több mint háromszorosára nőtt, ami a műanyaggyártás hasonló növekedését tükrözi.
• A 2000-es évek elején a műanyaghulladék mennyisége egyetlen évtized alatt többet nőtt, mint az azt megelőző 40 évben.
• 1950 és 2017 között a 9200 millió tonnára becsült műanyagból körülbelül 7000 millió vált műanyaghulladékká, amelynek kevesebb mint 10 százalékát hasznosították újra, háromnegyedét hulladéklerakókba helyezték, vagy ellenőrizetlen és rosszul kezelt hulladékáramok részévé vált, vagy pedig valamilyen formában a környezetbe került, beleértve a tengereket is.
• Ma évente mintegy 300 millió tonna műanyaghulladékot termelünk világszerte. Ez majdnem megegyezik a teljes emberi populáció súlyával.
• Aggasztó elmozdulást tapasztaltunk az egyszer használatos műanyag termékek irányába is. Az egyszer használatos műanyagok mintegy 98 százalékát fosszilis eredetű alapanyagból állítják elő. A hagyományos fosszilis tüzelőanyag-alapú műanyagok előállításával, használatával és ártalmatlanításával összefüggő üvegházhatású gázok kibocsátásának szintje az előrejelzések szerint 2040-re a globális szén-dioxid-kibocsátási költségvetés 19 százalékára nőhet.

A jelenlegi erőfeszítések ellenére a becslések szerint 75-199 millió tonna műanyag található óceánjainkban. Emellett egyes előrejelzések szerint a műanyagok globális termelése 2050-re elérheti a 34 milliárd tonnát. Ha nem változtatjuk meg a műanyag előállítási, felhasználási és ártalmatlanítási módját, a vízi ökoszisztémákba kerülő műanyaghulladék mennyisége a 2016-os évi 9-14 millió tonnáról csaknem megháromszorozódhat és 2040-re az előrejelzések szerint elérheti az évi 23-37 millió tonnát. Ma már köztudott, hogy a legtöbb műanyag tárgy soha nem tűnik el teljesen, csak egyre kisebb darabokra bomlik. Ezt nevezzük mikroműanyagnak, ami bejutva az emberi szervezetbe felhalamozódik és egészségügyi károkat okozhat. Megdöbbentő, hogy egy nemrégiben végzett tanulmány mikroműanyagot mutatott ki újszülöttek méhlepényében. 

A műanyaghulladék kezelése az EU-ban

Az EU-ban évente nagyjából 26 millió tonnányi műanyaghulladék keletkezik. Ennek kevesebb, mint 30 százalékát hasznosítják újra, egy részét pedig olyan nem uniós országokba szállítják, ahol megfelelően tudják kezelni. A maradék szemétlerakókban végzi, elégetik, vagy a természetbe (erdőkbe, folyókba) kerül.

Az Európai Bizottság által, a műanyaghulladék visszaszorítására vonatkozó javaslatot a Parlament 2018 szeptemberében fogadta el, ezzel is folytatva a műanyagszennyezés elleni küzdelmet. A műanyaghulladékok csökkentésére vonatkozó uniós stratégia egyik legfőbb célja, hogy 2030-ra minden műanyag csomagolást újra lehessen hasznosítani. Emellett a képviselők azt is el szeretnék érni, hogy bizonyos műanyag termékeknél legyen egy minimum követelmény arra vonatkozólag, hogy mennyit kell belőlük újrahasznosítani, valamint arra is, hogy milyen legyen az újrahasznosított műanyagok minősége.

Az uniós döntéshozók arról is megállapodtak 2018 decemberében, hogy betiltanak bizonyos egyszer használatos műanyagokat, például a műanyag evőeszközöket, tányérokat vagy a léggömbök pálcikáit. A csomagolóvállalatokat pedig arra kérik, hogy járuljanak hozzá az eldobott műanyagok összegyűjtésének díjához. Emellett szigorúbb szabályokat javasolnak az olyan termékekkel kapcsolatban is, mint a textil, gumi, festék vagy cigarettacsikk, ezzel is csökkentve a belőlük származó mikroműanyagokat.

Az Európai Parlament szerint a műanyaghulladék hatékonyabb kezelése érdekében szükség van többek között: 

• a másodlagos műanyagok minőségének biztosítására,
• a piac és a vásárlók bizalmának megerősítésére,
• kötelező érvényű szabályok bevezetésére, amelyek előírják, hogy bizonyos termékekben milyen mértékben kell lennie újrahasznosított résznek,
• valamint a tagállamok ösztönzésére, hogy csökkentsék az újrahasznosított termékek áfáját.

Paradigmaváltás a műanyaghulladék kezelésében

Bár továbbra is számos elem akadályozza a műanyagok körkörös és fenntarthatóbb előállítását és fogyasztását, az innováció, az új üzleti modellek, a növekvő társadalmi tudatosság és az új politikák fokozatosan megváltoztatják a műanyagok előállításának, felhasználásának, újrahasznosításának és ártalmatlanításának módját. Tekintettel a műanyagok életciklusa során előforduló számos negatív környezeti és éghajlati hatásra, a körkörös gazdaság felé való elmozdulás, a körkörös üzleti modellek, a megváltozott fogyasztási minták és politikák már körvonalazódni látszanak és elindult egyfajta átállás. Ezek kiterjednek a műanyag termékek életciklusának minden szakaszára amellett, hogy a műanyagok sokféle típusát és felhasználását is figyelembe veszik.

A műanyagok gyártását és felhasználását erőforrás-hatékonyabbá és fenntarthatóbbá kell tenni, lehetővé téve ezáltal a hosszabb felhasználási időt, újrafelhasználást és újrahasznosítást. A megfelelő politikák és a körkörös üzleti modellek elterjedése, valamint a gyártók és a fogyasztók magatartásában bekövetkezett változások lehetővé tehetik egy körkörösebb és fenntarthatóbb műanyagrendszer kialakítását. Az EEA (European Environment Agency) Report No 18/2020 jelentése bemutatja a műanyagok széles családját, feltárja a körkörös műanyag gazdaságra való átállás fő kihívásait, továbbá megmagyarázza a műanyagok életciklusa során fellépő környezeti és éghajlati hatásokat, beleértve a műanyagok természetes környezetbe való szivárgását, valamint az olaj iránti növekvő keresletet és az üvegházhatású gázok kibocsátását. A riport azt a következtetést vonja le, hogy bár egyre több uniós kezdeményezés létezik már e kérdések kezelésére, nagyobb koordinációra és fokozottabb együttműködésre van szükség. Három utat emel ki, amelyek együttesen segíthetik a fenntartható és körkörös műanyagrendszer irányába történő hosszabb távú elmozdulást: ezek az átgondoltabb felhasználás, a fokozott körforgás, valamint a megújuló nyersanyagok használata és a szén-dioxid-mentesítés.

Légy velünk úttörő a témában! Itt az ideje, hogy megváltoztassuk a műanyag előállításának, fogyasztásának és ártalmatlanításának módját: nemcsak az előállított műanyag mennyiségén kell csökkentenünk, de javítanunk kell a műanyaghulladék kezelésén is. Szerencsére elindult egy paradigmaváltás és egyre többen koncentrálnak a probléma megoldására, egyre többen törekednek a műanyaghulladék csökkentésére. 

Ehhez konkrét cselekvésre, aktivitásra, innovatív megoldásokra és újszerű üzleti modellekre van szükség. Ebben szeretnénk támogatni azokat az innovátorokat, akik a műanyag használatra vonatkozó innovatív ötletükkel pozitív változást szeretnének elérni az aktuális környezeti és egészségügyi kihívásokra vonatkozóan. Nézz bele a tavalyi programba beválogatott ötletekbe és a pitch versenybe, ahol a csapatok prezentálták innovatív megoldásaikat és jelentkezz a 2022-es Startup Plastic Surgery akcelerátor programba!

Van egy jó ötleted a műanyag használat, a műanyag alapanyag újragondolására?

A Startup Plastic Surgery 2022 programban olyan startup ötleteknek segítünk megvalósulni, amelyek megoldást nyújtanak a műanyag által okozott környezeti és egészségügyi kihívásokra.

A Klímainnovációs Közösség egyedi startup programjára olyan ötleteket várunk, amelyek az alábbi innovációs területeken nyújtanak megoldást:

• Műanyag-előállítás, újrahasznosítás, újrahasználat során felmerülő folyamatinnováció vagy üzleti modell innováció;
• Műanyag helyettesítő termék fejlesztésére vonatkozó innovációk pl. csomagolóanyag innováció;
• Új technológiák alkalmazása a műanyag szektorban;
• Műanyag termékek használatával kapcsolatos fogyasztói szokások megváltoztatására vonatkozó törekvések.

Jelentkezési határidő a programba: 2022. május 31.

A jelentkezésről és a programról további információt ITT találsz.