A Klímainnovációs Közösség kerekasztal beszélgetésén szakmai képviselőkkel beszélgettünk a műanyag jelenéről, illetve jövőbeli szerepéről. A június 10-ei élő online kerekasztal beszélgetésről készült felvétel megtekinthető az alábbi videón.

A kerekasztal beszélgetés résztvevői:

  • Dr. Horvátth Sarolta – Felelős Gasztrohős elnöke és a FoodBox Dobozközösség egyik alapítója
  • Toronyi Zoltán – Kexport Környezetipari Export Klaszter titkár
  • Ugrin András – Ugrin Pack-Erdősi Kft. társtulajdonosa, ügyvezetője és a WeCup társtulajdonosa

Moderátor:

Végh Alexandra – Klímainnovációs Közösség vállakozásfejlesztési vezetője

A beszélgetés során a következő témákat érintettük:

  • Jelenlegi innovatív műanyag alternatívák,
  • Új lehetőség az egyszer használatos műanyag eszközök felváltására,
  • Helyi szintű megoldási lehetőségek,
  • A műanyag jövője.

A beszélgetés az egyszerhasználatos műanyagokkal – SUP (single use plastic) – kapcsolatos jövő évi jogszabályi változás kérdéskörével indult. A törvény 2021-től betiltja többek között a polisztirol (habosított, könnyű anyagú) egyszerhasználatos tányérokat és evőeszközöket; más anyagokra pedig korlátozásokat vezet be, például termékdíj adó formájában. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy bár fontos, hogy legyen valamilyen helyettesítő termék, a következő egy évben nem valószínű, hogy olyan megoldást fogunk találni, ami teljes egészében kiváltaná és megoldaná az egyszerhasználatos műanyagok problémáját a jelenlegi fogyasztói szokások fenntartása mellett. A fogyasztói szokások megváltoztatása és a műanyag mennyiségének csökkentése kulcsfontosságú, amelyben mind a fogyasztóknak, mind a gyártóknak nagy szerepe van. Ezek jelenleg olyan fontos területek, amelyeken innovatív megoldásokkal lehet változtatni.

A fogyasztók és gyártók felelősségén túl például a vendéglátóipari egységek kínálatának újragondolása is kiemelt jelentőségű. A Felelős Gasztrohős Szívószálmentes Augusztus kezdeményezése pont ezt szeretné megcélozni: minősítik a vendéglátóhelyeket környezetvédelmi szempontból, melynek egyik kritériuma az, hogy csak kérésre adjanak szívószálat a vendégeknek. András elmondta, hogy az egyszerhasználatos eszközöknek eredetileg az volt a funkciója, hogy a fertőzésveszélyt csökkentsék. Sokan a koronavírus előtt környezettudatosabban éltek, a vírus hatására viszont többen nyúltak vissza a korábban elhagyott csomagolt termékekhez.

Zoltán kiemelte, hogy a jövő évi szabályozás nem ír le helyettesítő termékekre vonatkozó konkrét javaslatokat, hiszen azok azonos fogyasztói szokások mellett (például egyszeri használat után a szemétbe dobás) önmagukban nem tudják megoldani a teljes problémát. Sok jelenleg használatos helyettesítő anyag sajnos nem jelent megoldást a műanyag problémájára. Az, hogy valami biológiailag lebomló bioműanyag, még nem elég, mert általában ipari körülményekre van hozzá szükség, de nincs rá olyan rendszer, ami ezt megoldaná. Valamint még ha vissza is juttatjuk a természetbe komposztálás révén, önmagukban ezek az anyagok értéktelenek és csak rontanak a termőföldek minőségén. A jelenleg forgalomban lévő műanyagot helyettesítő anyagok rendszerint drágábbak is, nehezebb velük dolgozni és sok esetben nem tudják helyettesíteni a társított szerkezetek funkcióit. András elmesélte, hogy az Ugrin Pack kifejlesztett egy olyan alternatív anyagot, ami komposztálható, vagy megfelelő tisztítás után papírral újrahasznosítható; de még nem tökéletes, dolgoznak az anyag továbbfejlesztésén.

Saci hangsúlyozta, hogy a cél a körkörös gazdaságra való áttérés. Az irányelv javaslatokat ad erre: például a betétdíjas termékek és az újrahasználat ösztönzésével.

A beszélgetés résztvevői kiemelték a 3R (reduce, reuse, recycle) fontosságát: próbáljunk meg minél kevesebb mennyiséget használni, majd amíg lehet, hasznosítsuk újra és ha már végképp muszáj, akkor próbáljuk meg úgy visszajuttatni a környezetünkbe, hogy a lehető legkevesebbet ártsunk vele.

Számos kiaknázatlan innovatív megoldási lehetőség van jelenleg a piacon. 

  • Az újrahasznosítás területén rengeteg lehetőség van innovatív ötletek megvalósítására, hiszen kiemelt fontosságú, hogy amit termelünk, az valamilyen formában újra tudjon hasznosulni.
  • Fontos lenne, hogy a komposztálás elterjedjen a városban is: a szemetünk több mint fele biológiailag le tudna bomlani, de jelenleg nincs megoldva ennek a megfelelő komposztálása, így a szeméttelepre vagy hulladékégetőbe kerül. Ezen komplex rendszer esetén, egyértelműen változásra van szükség az ÜHG kibocsátás csökkentéséhez.
  • A csomagolóipar a műanyag felhasználás 35-40%-áért felelős, ezért ezen a területen is jelentős lépésekre, újító alternatívákra van szükség.
  • Továbbá a szemléletformálásban is rengeteg potenciál rejlik: például telefonos alkalmazásokkal valószínűleg hatni lehet a fogyasztói szokásokra.
  • Rendkívül fontos az újrahasználat ösztönzése is, amire egy úttörő példa a Dobozközösség kezdeményezése.

A beszélgetés során továbbá bemutattuk a Klímainnovációs Közösség újonnan induló Startup Plastic Surgery inkubációs programját, amire még június 20-ig lehet jelentkezni. A program során olyan startupokat támogatunk, melyek megoldást nyújtanak a műanyag által okozott környezeti és egészségügyi kihívásokra. A program célja, hogy innovatív zöld ötleteket támogatva csökkentse a klímaváltozás negatív hatásait. Az inkubációs program során kiválasztott legígéretesebb projektek gyorsított eljárású lehetőséget kaphatnak a Hiventures inkubációs befektetési programjában, ahol 15 millió forintos befektetésben részesülhetnek. 

Nézd meg a kerekasztal beszélgetést és jelentkezz Startup Plastic Surgery programunkra, ha neked is van egy jó ötleted a műanyag újragondolására!

Van egy jó ötleted a műanyaghasználat, a műanyag alapanyag újragondolására?

A Startup Plastic Surgery 2020 programba olyan startup ötleteknek segítünk megvalósulni, amelyek megoldást nyújtanak a műanyag által okozott környezeti és egészségügyi kihívásokra.

A Klímainnovációs Közösség egyedi startup programjára olyan ötleteket várunk, amelyek az alábbi innovációs területeken nyújtanak megoldást:

  • Műanyagelőállítás, újrahasznosítás, újrahasználat során felmerülő folyamatinnováció vagy üzleti modell innováció;
  • Műanyag helyettesítő termék fejlesztésére vonatkozó innovációk pl. csomagolóanyag innováció;
  • Új technológiák alkalmazása a műanyag szektorban;
  • Műanyag termékek használatával kapcsolatos fogyasztói szokások megváltoztatására vonatkozó törekvések.

Jelentkezési határidő a programba: június 20.

Jelentkezés és további információt ITT találsz.