A vásárlók 44%-a hajlandó többet fizetni egy környezetbarát csomagolásban kapható termékért, 48%-uk pedig kerüli a fenntarthatóságot nem szem előtt tartó márkákat – derült ki a Two Sides 2020-ban, 9 európai ország fogyasztói körében elvégzett kutatásából. De milyen az a fenntartható csomagolóanyag? Cikkünkben többek között ennek jártunk utána.

Csomagolásra szükségünk van a különböző termékek, elsősorban élelmiszerek minőségének és biztonságának megőrzéséhez, a szállítás során védelmük biztosításához, az eltarthatóság meghosszabbításához és a hulladék csökkentéséhez is (például élelmiszerek esetén). Fontos azonban, hogy ezek a követelmények környezetbarátak legyenek és ne jelentsék egyúttal bolygónk állapotának romlását is. Napjainkban egyre több vállalat köteleződik el a fenntarthatóbb csomagolóanyagok használata mellett, ami kétségkívül elősegíti a csomagolóanyagok terén születő innovációk létrejöttét. Az egyre modernebb gyártási technológiáknak köszönhetően lehetőség van csökkenteni az anyagfelhasználást, fenntarthatóbb anyagokat használni és egyre több funkcióval felruházni a csomagolóanyagokat.

Fenntartható csomagolási megoldások napjainkban

A csomagolási megoldásokat számos különböző csoportba sorolhatjuk fenntarthatósági szempontból.

• Megújuló erőforrásokat tartalmazó csomagolás: Például a fapépből származó cellulóz, amely vonzó alternatívája az olyan kőolaj eredetű polimereknek, mint a PET, PE és PP. A keményítő alapú bioműanyag is ebbe a kategóriába sorolható.
• Újrahasznosítható anyagok: Ide tartoznak olyan ismert anyagok, mint a karton, egyes műanyagok és fémek.
• Komposztálható anyagok: Ide soroljuk azokat az anyagok, mint a komposztálható öntött szálas tálak, amelyeket néhány étterem már használ. Fontos azonban kiemelni, hogy a komposztálható vagy lebomló csomagolások komposztálása csak akkor történik meg, ha van rá megfelelő infrastruktúra, hiszen ezek az anyagok csak bizonyos hőfokon és körülmények között bomlanak le szerves anyagokká (a kommunális szemétbe dobva vagy házi komposztban nem).
• Csomagolás csökkentés: A felhasznált csomagolóanyag csökkentésére még akkor is van mód, ha a gyártók nem tudják megváltoztatni a csomagolásukban használt anyag típusát. Továbbá a technológiai fejlődésnek köszönhetően például ma már olyan 3D-s csomagolás terveket is lehet készíteni, amelyek segítségével a különböző látványtervek összehasonlíthatóak gyártás és csomagolóanyag felhasználása nélkül. Ez és ehhez hasonló költséghatékony, gyors és nem utolsó sorban zöldebb gyakorlatok a virtuális technológia terjedésével általánosabbá válhatnak a jövőben.

Innovatív csomagolóanyagok

A környezet védelme érdekében használt biológiailag lebomló és újrafeldolgozható anyagok sokféle formát ölthetnek. Mivel ezek az anyagok még új keletűek, sok kérdőjel van hosszú távú fenntarthatóságuk körül, de jelenleg úgy tűnik, hogy jobb alternatívák a hagyományos műanyagnál. Az alábbiakban bemutatunk néhány, a csomagolóiparban néhol már jelenleg is használt innovatív példát. 

1. Keményítő alapú bioműanyag

Különösen a kukoricakeményítő-alapú csomagolások figyelemreméltó növekedése tapasztalható az elmúlt évtizedben. Noha a műanyaghoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, a kukoricakeményítő-alapú csomagolás sokkal környezetbarátabb, mint a műanyag csomagolás, nyersanyagának eredete miatt olcsó, bőséges és megújuló. Számos vendéglátó egység használ kukorica alapú biológiailag lebomló edényeket. Ezen anyagok gyűjtésére, válogatására és kezelésére azonban külön infrastruktúra megléte szükséges az adott országban, máskülönben ezek az anyagok sem bomlanak le. A tiszta keményítő alapú bioműanyag azonban törékeny, ezért sok esetben keverik a keményítőt biológiailag lebomló vagy komposztálható műanyagokkal, ami javítja a vízállóságot, valamint a feldolgozási és mechanikai tulajdonságokat.

2. Egyéb növényi alapú bioműanyagok

A tejsav vagy a PLA egy népszerű biológiailag lebomló műanyag, amely tejsavból készül. Használható a hagyományos kőolaj alapú műanyagok helyett, és általában mezőgazdasági hulladékból származik, beleértve a kukoricából, cukornádból vagy répapépből származó növényi keményítőt. Ezek a növényi anyagok teljesen újrahasznosíthatók és sokkal gyorsabban lebomlanak, mint a kőolaj alapú műanyag elődeik. Fontos azonban kiemelni, hogy attól, hogy egy anyag megújuló alapú, attól még nem biztos, hogy lebomlik.

3. Biológiailag lebomló földimogyoró csomagolás

Az Európai Unióban júliustól érvényes a bizonyos egyszerhasználatos műanyag cikkek betiltására vonatkozó irányelv, amibe beletartoznak az expandált (habosított) polisztirol italos és ételtartók is. A tilalom az egyszeri felhasználású kagyló csomagolásokat fedi le, és például hablemezek, csészék és tálak csomagolására is vonatkozik. Az üres hely kitöltése érdekében a vállalatok alternatív forrásokat kerestek, beleértve a biológiailag lebomló földimogyorót. A földimogyoró csomagolás olyan természetes anyagokból származik, mint a keményítő és a búza. Könnyű, olcsó, és nem árt a tengeri élővilágnak, ha folyókba, tavakba vagy óceánokba kerülnek.

4. Elasztikus karton

A hagyományos műanyag buborékfólia kiváltására a közelmúltban sok vállalat egy alternatíva, az elasztikus karton felé fordult. Az elasztikus karton a buborékfóliához hasonló alakíthatósággal rendelkezik, ami védi a termékeket szállítás közben. A rugalmas kartonnal minden lehetséges alakzatot be lehet burkolni és megvédi a törékeny anyagokat is.

5. Gomba alapú csomagolás

A gomba alapú csomagolás mezőgazdasági hulladékot használ fel, micélium vagy a gomba gyökereinek felhasználásával.Nagyon biológiailag lebomló és környezetbarát. A gomba alapú csomagolást már sikeresen használták a kereskedelemben. Az svéd Ikea például elsősorban gomba alapú csomagolást kezdett el használni hungarocell csomagolásainak helyettesítése céljából.

6. Újrahasznosított karton és papír

A már régóta használatban lévő újrahasznosított papírnak és kartonnak számos felhasználási lehetősége és előnye van. Különösen, ha fenntartható forrásból származnak és ha 100%-ban újrahasznosított anyagokból készülnek, ezek az anyagok kitűnő választás lehetnek biológiai lebonthatóságuk és alacsony környezeti hatásuk miatt.

7. Organikus szövetek

Az organikus szövetek, például a kender, a len, az újrahasznosított pamut, sőt a pálma-, banán- és ananászlevelek is helyettesíthetik a műanyag zacskókat és edényeket. A műanyag zacskókra becsült 500–1000 évvel szemben ezek az anyagok – megfelelő körülmények között – körülbelül 100 nap alatt bomlanak le, így jóval környezetbarátabbak.

8. Újrahasznosított műanyagok

Annak ellenére, hogy a fogyasztók által már használt műanyagok biológiailag nem bonthatók le, mégis alacsonyabb a környezeti terhelésük, hiszen felhasználásuk csökkenti az új műanyagok kőolajból történő előállításának szükségességét. A műanyagokat hét csoportba sorolhatjuk, amit számokkal jelölünk és aminek segítségével beazonosítható egy adott műanyag fajtája, illetve, hogy újrahasznosítható-e. Összességében elmondható, hogy a polietilén (PE – 1, 2, 4-es fajtájú műanyag) és a polipropilén (PP – 5-ös fajtájú műanyag) újrahasznosíthatóak, míg az egyéb kategóriájú (7-es típusú) műanyagok, a polisztirol (PS – 6-os fajtájú műanyag) és a poliviniklorid (PVC – 3-as fajtájú műanyag) csak nehezen vagy nem hasznosíthatóak újra.

Nagyvállalatok szerepe a csomagolóanyagok innovációjában

Egyre több nagyvállalat köteleződik el a fenntarthatóbb csomagolóanyagok használata mellett, ami bolygónk védelme szempontjából kiemelten fontos, hiszen esetükben rendkívül nagy gyártási és csomagolási mennyiségekről van szó.

Amikor csomagolóanyagokról beszélünk, fontos tudnunk, hogy nem csak olyanokra gondolunk, amivel a végfelhasználók találkoznak. A csomagolásoknak három fajtáját különböztetjük meg. Elsődleges vagy fogyasztói csomagolásnak hívjuk azt, amely közvetlenül tartalmazza a terméket, információt ad a termékről és használatáról. Másodlagos vagy gyűjtőcsomagolás az, amely összefog több elsődleges csomagolást, biztosítja a szállíthatóságukat és könnyű kezelhetőségüket. A harmadlagos vagy szállítói csomagolás pedig több gyűjtőcsomagolásból képzett nagyobb csomagolási egység, amelynek alapja a raklap, egyszerűsíti a szállítást és elosztást. Azért fontos ezeket megkülönböztetnünk, mert a fogyasztó sokszor csak az elsődleges csomagolóanyagokkal találkozik, de fenntarthatósági szempontból a másodlagos és harmadlagos csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése és anyagának innovációja épp ugyanolyan fontos.

A Nestlé törekvései és kihívásai a csomagolóanyagok tekintetében

Számos világmárka nagy szerepet játszik a környezetbarát csomagolóanyagok fejlesztésében, elterjedésében. Ilyen például a Nestlé, akik azt tűzték ki célul, hogy termékeikhez 2025-re csak 100%-ban újrahasznosítható vagy újrafeldolgozható csomagolást használjanak. Stratégiájuk része többek között a csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése, valamint újrahasznosítható, alternatív csomagolóanyagok fejlesztése és használata. A cél, hogy valamennyi csomagolóanyagukat körforgásban tartsák, és ne végezze csomagolásuk hulladéklerakókban, vagy ami még rosszabb, a környezetben.

Különösen a műanyag hulladékok nem megfelelő kezelése komoly környezeti problémát jelent, aminek hosszútávú megoldását a körforgásos gazdaság megteremtése jelentheti. A körforgásos gazdaságra való törekvés magába foglalja a gyártást, a felhasználást, a kiszállítást, a visszagyűjtést és az újrahasznosítást is. A csomagolóanyagok visszagyűjtése és újrahasznosítása a csomagolási hulladékok kezelésének egyik leghatékonyabb módja. Ezzel a szemlélettel az anyagok pazarló használata csökkenthető, valamint a felhasznált anyagok hosszú ideig megőrzik értéküket a körforgáson belül. A cél, az EU által meghatározott célszámok alapján, a körforgásos gazdálkodás minél hatékonyabbá tétele, hiszen jelenleg az újrahasznosítási arányok elég alacsonyak.

A fogyasztók világszerte több mint egymilliárd Nestlé terméket vásárolnak naponta. A Nestlé adatai szerint körülbelül 3%-kal csökkentették a teljes csomagolási mennyiséget 2019 és 2020 között, jelenleg globálisan a csomagolásaik 88%-a újrahasznosítható vagy újrafelhasználható.

A csomagolóanyagok használatának csökkentése érdekében számos változtatást vezettek be, melyekkel jelentős eredményeket sikerült elérniük. Egyik legnagyobb kihívásuk a fólia típusú csomagolóanyagokhoz kapcsolódik, hiszen ezek újrahasznosítására egyelőre csak kevés EU országban létezik hatékony infrastruktúra, elsősorban ezek könnyű súlya miatt. Ezen típusú anyagoknál elsősorban az a cél, hogy minél egyszerűbb legyen a csomagolóanyagok összetétele, és minél könnyebben újra lehessen hasznosítani.

Vizes palackjaik már újrahasznosíthatóak, és a terv szerint 2025-re 50%-ra fogják növelni az újrahasznosított tartalom (rPET) használatát ezeknél a palackoknál. Nagy kihívást jelent az élelmiszeripari vállalatok  számára, hogy az újrahasznosított anyagok közül az rPP és az rPE alkalmazása élelmiszerrel közvetlenül érintkező alkalmazásokban jelenleg csak bizonyos mennyiségben és kombinációban lehetséges és engedélyezett. Folyamatosan dolgoznak a vállalásuk kapcsán azon, hogy a technológia fejlődésével hogyan lehet biztonságos módon növelni az újrahasznosított anyagtartalmat a csomagolóanyagokban – egyes esetekben akár  a kémiai újrahasznosítás lehet megoldás. Az újrahasznosítás megkönnyítése érdekében különböző alternatív és fenntartható csomagolóanyagokat értékelnek és fejlesztenek. 2020-ban elindítottak egy fenntartható csomagolás kockázati alapot, amely az innovatív csomagolási megoldásokat fejlesztő induló vállalkozásokra összpontosít. Jelenleg számos újítást vizsgálnak, köztük új, papír alapú anyagokat, valamint biológiailag lebomló és komposztálható polimereket..

Hogy néhány példát említsünk, a Nespresso új kapszulákat mutatott be, melyek 80%-ban újrahasznosított alumíniumból készülnek. A Gerber és a Piltti márkájú bébiétel első osztályú, egyetlen anyagból készült tasakba van csomagolva, amelyet az újrahasznosítási érték növelésére terveztek. Emellett bevezettek papíralapú csomagolásokat, amelyek újrahasznosíthatók, vagy újrafeldolgozhatóak – ezeket olyan márkákhoz használják, mint a Nesquik, a Nescafé, a KitKat, a Maggi és a Smarties. A műanyag palackokban lévő újrahasznosított PET mennyiségének növelésére (valamint a szükséges PET mennyiségének folyamatos csökkentésére) ugyancsak kiemelt figyelmet fordítanak. 2025-re 50%-ra fogják növelni a Nestlé márkáinál használt újrahasznosított PET mennyiségét. Valamint csatlakoztak a NaturALL Bottle Alliance-hoz, amelynek célja, hogy 100%-ban bioalapú PET-et fejlesszenek ki.

Ezen fenntarthatósági célkitűzéseik, és a környezeti terhelés csökkentésére irányuló törekvéseik miatt érzik fontosnak olyan innovatív kezdeményezések támogatását, mint a Startup Plastic Surgery 2021 program.

Van egy jó ötleted a műanyaghasználat, a műanyag alapanyag újragondolására?

A Startup Plastic Surgery 2021 programba olyan startup ötleteknek segítünk megvalósulni, amelyek megoldást nyújtanak a műanyag által okozott környezeti és egészségügyi kihívásokra.

A Klímainnovációs Közösség egyedi startup programjára olyan ötleteket várunk, amelyek az alábbi innovációs területeken nyújtanak megoldást:

• Műanyagelőállítás, újrahasznosítás, újrahasználat során felmerülő folyamatinnováció vagy üzleti modell innováció;
• Műanyag helyettesítő termék fejlesztésére vonatkozó innovációk pl. csomagolóanyag innováció;
• Új technológiák alkalmazása a műanyag szektorban;
• Műanyag termékek használatával kapcsolatos fogyasztói szokások megváltoztatására vonatkozó törekvések.

Jelentkezési határidő a programba: 2021. június 20.

Jelentkezés és további információt ITT találsz.